Végre-végre! Jöhetnek a szobák, falak, tervek! :) Indulhat a földszint megtervezése!! :) Először is vegyük sorra, hogy mit szeretnénk a földszinten. Nálunk az alábbi elgondolás volt: legyen lent nagy nappali-konyha-étkező egyben, füri, WC, mosókonyha/gépészeti helyiség, dolgozós/bütykölős szoba, vendégszoba, előszoba, és persze a lépcsőház. 

A konyha mindenképp egybe kell legyen nyitva a nappalival, mert nem szeretnék elzárva lenni a családtól, miközben a konyhában dolgozok. Ez jelenlegi kis lakásunkban is így van és nagyon szeretem, hogy része vagyok a családi életnek még akkor is, amikor épp krumplit pucolok. :) A konyhából rá kell látni a kertre, mert nem kuksolnak majd bent a gyerekeink a házban csak azért, mert Anya éppen süt/főz. Én pedig szeretem látni őket, mert megmosolyogtatják a lelkemet :) Szóval konyhán kell lennie ablaknak, mégpedig a kertre nézőnek.

Konyha-étkező-nappali egyben? Ez általában akkor szokott jól kinézni, ha

a) dísz konyháról beszélünk -> nem főznek, nem koszos, nincs rossz illata (bár ki ne szeretné a rakott káposzta illatát? :) )

b) rendkívül rendes háziasszony uralja a konyhát, aki mindig elpakol, takarít maga után, még főzés közben is.

Na ránk a fentiek közül egyik sem igaz :) Rotyogni fog a bableves, ki fog futni a tészta, fröcsögni fog az olaj a tócsi alól. Szóval ha mégiscsak egybe nyitott konyhát szeretnék, kell valami turpisság, hogy nyitva is legyen, de ne lehessen látni a mosatlant, a kifutott tésztát. Mi magas pult(120-140cm) mellett döntöttünk. A magaspult konyha felőli oldalán a főzőlap és a mosogató fog megbújni, míg a másik oldalára egy nagyon nagy étkezőasztal fog kerülni, ami még annál is nagyobbra hosszabbítható. A pult falához tolva öten el kell, hogy férjünk , ha többen vagyunk, csak elhúzzuk a pulttól, és máris 8-an tudunk leülni, de ha még többen lennénk, akkor hosszabbítható is. Konyha, étkező egyelőre letudva.

Nappali: kritérium, hogy nagy U-alakú kanapé elférjen benne. Ki lehessen látni a kertre, kicsit kint-bent érzés legyen, szóval nagy üvegfelületeket szeretnénk. Másik fontos kritérium, hogy ahhoz, hogy valaki kimenjen a teraszra, ne kelljen átmenni a nappalin. Pontosabban a kanapé háta mögött legyen a közlekedő rész. Aztán volt egy nagyon kényes pontja a nappalinak. Régóta szemeztem a galériás nappalikkal. Annyira szép tágas tud lenni. Nade hogyan álljak elő ezzel? Tudom, hogy nem helytakarékos. A galéria helyén fent minimum 1, de inkább két szobát is ki lehetne alakítani. Azt a teret is fűteni kell csupán a szépségért! Plusz a jó világítás.. Dehát akkor is. Az annyira szép lenne.. OK, már csak azt kellene kitalálnom, hogy álljak elő ezzel a férjem előtt. Aztán egyik este elhatároztam, megkérdezem, mi a véleménye róla. Még bele se kezdtem igazán, már mondta, hogy ő is azon gondolkodott, hogy milyen jó lenne nekünk egy galériás ház. Világos lenne tőle a tetőtéri közlekedő, meg úgy egyben lenne a ház, nem lenne elszeparálva fenti rész. Teljes volt az összhang, úgyhogy galéria mellett döntöttünk. Máig sem bántuk meg.

Vendégszoba: semmi extra. Dupla ágy, kis szekrényke. Vendégszobai minősége mellett arra is jó lesz, hogy ha valaki esetleg lesérül a családból, nem kell felmenni az emeletre, vagy a nappaliban aludnia, mert lesz egy szoba, ami használható e célra. Arról nem beszélve, hogy ha már rozzant öregek leszünk (ugyan már!! :) ), nem kell felmászni a tetőtérbe, használhatjuk majd ezt a lenti szobát.

Dolgozós szoba: főként a férjemnek lesz. Szeret bütykölgetni, forrasztani (leginkább a gyerekjátékok javítása van most porondon, de biztos fog ez még változni :) ). Ide kerül majd nyomtató, számlanyilvántartás, stb.

Fürdőszoba: itt is volt elképzelés. Szüleimtől örököltünk egy infraszaunát, azt ide szerettük volna betenni. Ezen kívül zuhanyzós füriben gondolkodtunk, ide nem kell kád.

Külön WC, ezt nem kell magyarázni.

Mosókonyha: nagyon sokáig sikerült tartani magamat, hogy külön mosókonyha legyen, azonban volt egy pont, ahol egyértelmű lett, hogy nincs hely rá. Gépészeti helyiséggel egybe kell tennünk.. :( Szomorú voltam, de azért még tartom magam, mert az volt a kérésem, hogy ám legyen, de legalább a csöveket ne lehessen látni. Nem szeretnék egy gépházban mosni, vasalni, szárítani. Amit be kell tenni, az mosógép, szárítógép, szekrény minden tisztítószernek, tisztálkodási szernek, stb. Kell egy mosdó, vagy mosogató medence is, ahol lehet áztatni, ruhát festeni, vagy csak kimosni kézzel a kényesebb darabokat.

Gépészeti helyiség: Amint azt feljebb írtam, végül bepofátlankodott a mosókonyhámba, dehát annyi baj legyen. :) Ami sokkal inkább gond, hogy nem tudta senki megmondani, hogy mekkora legyen!! Mennyi és milyen gépeknek kell elférnie. Mert ha ez a gép, akkor az ekkora, de kell mellé puffertartály, meg a légtechnikai rendszer, meg a vízlágyító, stb. de ha nem ez, akkor nem kell puffertartály, de kellene más Szóval többtényezős a történet, de a gépészetről majd egy másik bejegyzésben írunk. Csak egyben reménykedtem, marad egy kis helyem a mosókonyhámban, a gépészeti berendezések mellett...

Előszoba: lehet, ezzel kellett volna kezdenem, hiszen ezen keresztül jutunk be a házba. Nade jobb későn, mint soha. Egyszerű megfogalmazásban: 5 ember el tudjon reggel készülni nem FIFO(First In First Out) rendszerben. Azaz ne kelljen kerülgetni egymást. Legyen hely a cipőknek, kabátoknak, táskáknak.

Ami még a Földszinthez tartozik, bár nem az épület szerves része: Garázs: Nagy garázst szeretnénk, olyat, amiben műhelyrész is van. A bútorainkat mi magunk fogjuk csinálni (a kanapét kivéve), szóval kell a hely. Terveink szerint nem raktárnak/tárolónak használjuk majd a garázst, miközben az autó a szabad ég alatt áll. Ugyanakkor a barkácsolás, autószerelés miatt praktikus, ha tervezünk bentre mosdót. Hogy miért fontos ez? Mert ha szeretnénk bentre mosdót, a helyiségnek fagymentesnek kell lennie. Szóval megfelelően kell szigetelni, de ez még nem elég, kell bele némi fűtés is, de csak annyira, hogy ne fagyjon meg bent semmi. Gépészeti bejegyzésben erre szintén visszatérünk még. Egy dolgot fontos itt megjegyeznünk. Az elejétől fogva olyan elrendezésben gondolkodtunk, hogy a garázsból be lehessen menni a házba. Szerencsére a tervezőnk felnyitotta a szemünket, hogy mennyire nem jó ötlet ez. Amint a garázsból benyitunk a házba, a kipufogógáz egy része tuti bekerül a ház légterébe. Valamint ami nem kerül be, az leszáll a garázs padlójára és azt a cipőnkön visszük majd be a házba. Köszöntük a jó tanácsot és hallgattunk a szóra. Elvetettük a közvetlen bejáratot.

Aztán a következő fontos dolog: teraszok! No igen, mert a telkünknél 2 uralkodó szélirány van és olyan tájolású a telkünk, hogy ha a hátsó kert felé tesszük a teraszt, akkor 50%-ban átfúj rajta, ha a szomszéd felé tesszük, akkor is 50%-ban átfúj rajta. Ha viszont mindkét oldalon alakítunk ki teraszt, akkor 95% valószínűséggel az egyik épp szélárnyékban lesz. Szóval 2 terasz mellett döntöttünk. Miért fontos ez a földszinti alaprajznál? Hát mert valahol ki kell menni azokra a teraszokra. És -mint már írtam,- nem szeretnénk, ha a kanapénk előtt mászkálás lenne. Erre is találtunk megoldást. ;)

Földszinti alaprajzunk meg is van. Berendezésekről, méretekről a fontosabb helyiségeknél lesz külön bejegyzés ;)

Ha az ember fia eljut odáig, hogy fészket akar építeni a kis családjának, a hely megtalálása után egyből felmerül a többi kérdés: mekkorát, miből (anyag), hogyan, és megint miből (pénz). Aztán ezeken a kérdéseken újra és újra körbe kell menni, amíg szépen ki nem kristályosodik a válasz.

Miből

Beton. Vannak dolgok, amikben kicsit konzervatívak vagyunk, és persze egyből meg is tudjuk indokolni döntésünket. Habár ma már egyre többen alkalmaznak betont, mi mégsem szerettünk volna "bunkerben" lakni. Ugye, hogy vannak ilyen berögződések? Ma újra felkapott, és nem ok nélkül, jó, és hasznos anyag a beton, az lesz a házunk alapja is, de mégsem szeretnénk a falakat betonból. Pedig ma már remekül lehet készre zsaluzott hőszigetelő elemekből olyan falat húzni, amit csak be kell vasalni, és ki kell önteni betonnal, és kész is a fal.

De nem. Nem tetszik, hogy a hőszigetelésben lehet csak elvinni a víz-villany csöveket, hogy speciális tiplikkel lehet csak rögzíteni hozzá, és hogy belülről is szigetelt. Hőtechnikailag biztosan remek, de párát nem tud felvenni, tárolni és leadni. Alapnak, födémnek, pilléreknek, oszlopoknak áthidalóknak viszont számunkra ez AZ építőanyag.

Vályog? Kiváló anyag, ha maga az épület szerkezete betonpillérekkel erősített, csak sajnos 40-50cm szélesség alá nem érdemes menni vele, ráadásul mivel lélegeznie kell, a külső felületén sem lehet akármivel szigetelni, csak gyapotos anyagokkal, páraáteresztő vakolattal.

Könnyűszerkezetes? Sokan azt hiszik új technológia, pedig nem az. Viszont nagyon el lehet rontani. Ha nem jó az anyagok rovar, és gombásodás elleni vegykezelése, ha nem jó a vízszigetelés, ... akkor bizony nem lesz örök életű a ház. Szerencsére sok gyártó, és néhány kivitelező is tudje, hogyan kell jól megépíteni egy ilyen házat, de sajnos vannak sokan, akik nem. Viszont ez nem tántorítja el őket a munka elvállalásától.

Kifejezetten szeles vidéken fekszik a telkünk, és nem szeretnénk recsegést-ropogást hallani a faszerkezet felől. Biztos, hogy nincs igazunk, mert van a környéken könnyűszerkezetes ház, és már 10 éve áll. Mégsem tetszett meg nekünk ez a megoldás. főleg, hogy jól kivitelezve nem olcsóbb, mint a tégla.

Tégla, gázbeton(Ytong), mészhomok tégla. IGEN. Ezek a falazatok már valahogy szimpatikusabbak. Téglából már az ókorban is tudtak többemeletes házakat, hidakat, pincéket, stb. építeni, amik közül nem kevés áll még ma is.

Sokan mondják, hogy a tégla kiállta az idők próbáját, és emiatt választják ezt az anyagot, pedig ha valaki ma modern téglát vásárol, az már elég nagy mértékben különbözik attól, amiből templomtornyot építettek a 17-18. században. Mégis az alapanyag ugyanaz, és ma is kihasználhatók a jó tulajdonságai. Jól terhelhető *, a modern tégláknak jó a hőszigetelő képességük, és ami nekünk fontos, jó a páramegkötő képességük, és hőtároló kapacitásuk is megfelelő.

*(feltéve, hogy a szabály szerint terhelik, és nem teszik be beton áthidaló alá félbevágva!, elfektetve!! - ahogy betették egy szomszédunkban épülő házban)

A páramegkötő képesség számunkra fontos, mert ha jó hőszigetelésű házat szeretnénk, ami nem csak igény, de lassan törvényi előírás is, akkor a külső szigetelést vagy páraáteresztőre kell tervezni, vagy pedig meg kell oldani, hogy a benti ingadozó párát a falak fel tudják venni, és le is tudják (befelé) adni. Természetesen a hőszigetelés vastagságát ez esetben nem szabad olyan vékonyra hagyni, hogy a pára a fal belsejében csapódjon ki. A harmatpontot a szigetelés belsejére kell tervezni, a szigetelést elég vastagra kell méretezni ahhoz, hogy a tégla külső része is a harmatpont fölötti hőmérsékleten legyen.

Az agyag, mészhomok, és gázbeton természetesen eltér hőtároló kapacitás, páramegkötő képesség, hangszigetelés szempontjából egymástól. Mindegyiknek megvan az optimális feladatköre, és mindegyiket lehet, érdemes is használni, ahol igény mutatkozik rá. Csk hogy példát is hozzak, a mészhomok falazatnak jobb a hangszigetelése, de kicsit gyengébb a hőszigetelése, mint a téglának. A téglának kicsivel rosszabb lehet a hőszigetelése, mint a gázbetonnak, ugyanakkor jobb a páraháztartása. Lehetne folytatni, de itt már a gazdaságosság komolyabb szempont lehet, mint a fizikai paraméterekbeli eltérés.

Tehát nekünk a TÉGLA lesz a falazat meghatározó anyaga. Most már akkor azt is ki lehet találni, hogy ezt mi fogja tartani :).

A tervezés a vázlattervvel kezdődik. Nálunk ez elég érdekesen alakult. Szerettünk volna 2 tervezőt is felkérni a vázlatterv készítésre úgy, hogy természetesen azt a tervezőt is kifizetjük, akinek végül nem választjuk a rajzát. Miért szerettük volna ezt? Egyszerű érveink voltak:

1. Mi rajzoltunk valamit, de nem biztos, hogy az a tuti, így a rajzunk megmutatása nélkül, csak a kívánságlista alapján szerettünk volna látni mást, mint a miénk
2. Úgy gondoltuk, ha 2 tervező egymástól függetlenül rajzol nekünk vázlattervet, akkor nagy valószínűséggel 3 rajz közül a legjobbat tudjuk majd kiválasztani, vagy adott esetben ötvözni a különböző ötleteket

Sajnos erre nem kerülhetett sor, mert mint azt az egyik tervező elmondta, ha több tervezővel egy időben rajzoltatunk, akkor ez egyfajta versenyeztetés és megvannak a szabályai, hogy azt hogyan kell csinálni. Szóval nem ebbe az irányba mentünk, de mivel mindenképp 2 rajzot szerettünk volna, így előbb az egyik tervezőt kértük fel vázlatterv készítésre és az volt a tervünk, hogy utána a másikat is felkérjük. Ennek így már elméletileg nem lehet akadálya. Úgy alakult, hogy az első tervező idő közben lemondta a tervezést (valószínűleg túlvállalta magát).

Tehát a második tervező (jelenlegi tervezőnk Rezsnyák Péter - Mesterünk Kft) belekezdett álmaink házának megrajzolásába. Nem mondom, hogy nem voltak kisebb nehézségek az egymásra hangolódásban az elején, de azt kell mondjam, most már hamar megértjük egymást.

Tehát, vázlatterv. Ez nem más, mint a helyiségek kapcsolatának ábrázolása, a ház külső formájának megrajzolása (tető felvázolása). Szóval ez az álmodozási fázis együtt a tervezővel.

Ha ez megvan és azt mondjuk, mehet a tervezés, mert "Igen! Ezt akarjuk!", akkor jön a bejelentési tervek elkészítése. Itt pontosan be kell állítani a külső falak méretét, a nyílászárókat, tetőt, erkély korlátok, teraszok, stb. A belső falaknak is meg kell lenniük természetesen, de az, hogy az ajtó merre van sorolva, vagy merre nyílik, az itt még nem olyan fontos. Az a kiviteli terv része. A helyzet az, hogy nekünk ez a szeparálás nem megy. Valahogy mindenáron kiviteli terv szintű bejelentési tervet szeretnénk látni. Nem is irigylem a tervezőnket. A minap például azzal hívtam fel, hogy a földszinti WC-nek a méretét megbeszéljem vele, meg az ajtó nyitásét. Természetesen választ kaptam a kérdéseimre, ugyanakkor említette, hogy ez ismét olyan téma, ami a kiviteli tervnél fog számítani, a bejelentésinél még nem fontos. :D Hát ez van, nekünk valahogy nem megy a félmegoldás/részmegoldás. Szerencsére Péter mindig visszaterel minket. :)

A következő végső lépés a kiviteli terv. Ezek közül van pár, amit kötelező elkészíteni(pl a statikai kiviteli terv, villamos rendszerterv pedig 7KW felett, de ha ilyen kell, akkor az engedélyezési folyamatnál már be kell vonni a villamos tervezőt) az építkezéshez és van olyan is, ami opcionális, de szerintünk szükség van rá. ( gépészet - ne a kőműves találja ki, hogy mekkora átvezetést kell hagyni a falon a HMV tartály kimeneti csövének - ugye? )

Jelenleg a bejelentési terveink elkészültek, indíthatjuk az eNaplót. Az eNaplóról nem írok itt, mert sokfelé meg lehet találni, hogy mi is ez és mit kell vele tenni. Annyit azért leírok, hogy mi megbíztuk a tervezőnket az eNapló indításával és kezelésével. Így nekünk ezzel nem kell foglalkoznunk. Tehát a terveket, szükséges dokumentációkat ő fogja feltölteni a rendszerbe. :)

Ezidáig 228 levélváltásunk volt a tervezőnkkel. A telefonhívások számát nem tudom megmondani, de nem 20 hívás volt, az biztos. Személyes találkozó is volt néhány és még "csak" a bejelentési tervnél járunk. Hol van még a kulcsátadás?? Szóval sok meló van ezzel az építtető oldalán is. ;) Élvezzük minden percét, végülis a mi otthonunk lesz :)

Kiviteli tervről és annak készítéséről, konzultációkról később beszámolok.

Nagyon sok weboldalt átböngésztünk, mielőtt még tervezőhöz mentünk volna. Szerettünk volna tisztán látni, hogy mit is szeretnénk mi magunknak. Mit szeretnék én és mit szeretne a férjem. Fontos volt, hogy megtaláljuk a mindkettőnknek tetsző formát, elrendezést, hisz' mindkettőnk otthona lesz. Azaz mind az ötünké, de a gyerekek óvodás korban a szoba színén kívül mást még nem nagyon tudnak eldönteni :)

Szóval először vettük az alaprajzokat. Rengeteg olyan oldal van, ahol kész házak alaprajzát lehet megnézni. Sok olyat láttunk, ami tetszett, és még többet, ami nem. És ez is fontos, mert tudni kell, hogy mi az, amerre ne is menjünk, mert az soha nem fog tetszeni. Ezt is el kell tudni mondani a tervezőnek ;)

• https://www.floorplans.com/house-plans//
• http://www.eplans.com/
• https://www.houseplans.com/

Ami még nagyon sokat segített, az egy neves építész(Koós Miklós) oldalán található tervkritika rész. Érdemes átolvasni:

• http://koos.hu/tag/tervkritika/

Rengeteg egyéb oldal is van, ahol alaprajzok után lehet kutatni, de egyszerűen hagyhatjuk is a tervezőre ;)

A másik, ami viszont nagyon fontos és nagyban tudja segíteni a tervező munkáját, ha tudunk neki egy képgyűjteménnyel szolgálni, hogy mi az, ami nekünk tetszik stílusban, színvilágban, érzésben. Ehhez az egyik legnagyobb képgyűjtő portál lehet segítségünkre:

• https://pinterest.com/

Mi azonban mégsem ezt használtuk/juk legtöbbet. Nekünk a http://www.houzz.com/ oldal vált be a leginkább. Rengeteg kép, rengeteg stílus, jó szűrők, gyönyörű fotók. Imádjuk! Regisztráció után tudsz létrehozni különböző mappákat, külön saját kommenttel el tudod menteni a képeket, telefonos appon be is tudod karikázni a képeken a neked tetsző részeket. Meg tudod osztani különböző jogosultságokkal a mappáidat. Az oldal angol nyelvű, így ugyan magyarul nem, de angolul kérdezhetsz is! Mit hol szereztek be, mekkora a helyiség mérete, stb. Tényleg nagyon szeretjük. Talán még rakunk is fel képet majd a házunkról, amikor elkészül. Bárcsak már ott tartanánk... :)

Sokat beszélgettünk a férjemmel, hogy hogyan is tudjuk majd a kivitelezést megoldani. A munkánk és a gyerekek mellett nem tudjuk magunknak levezényelni az egész építkezést. Szükségünk lesz generál kivitelezőre. Ezt csak még jobban megerősítette a CSOK és az adókedvezmény(2016). Tehát kell egy olyan kivitelező, aki csinált már passzív házat, mert bár nem passzív ház a kritériumunk, hanem alacsony energiájú (nagyon alacsony energiájú), de a passzív házaknál használt technológiákat szeretnénk mi is a házunknál. Szűkült a kör. Tehát kellene egy olyan tervező, aki tud passzív házat tervezni, energetikai számításokban is otthon van, valamint egy kivitelető, aki szintúgy érti a passzív házak nyelvét. Mindkettőnek elég rugalmasnak kell lennie, hogy össze tudjuk egyeztetni az időpontokat, amikor átbeszéljük, hogy mit szeretnénk és hogy mit lehet, valamint, hogy akkor az mennyibe is fog kerülni. Hát ez nem egyszerű. Elveszettnek éreztük magunkat. :( Aztán rátaláltam egy olyan tervezőre, aki a fentieket mind tudta, ugyanakkor kivitelezéssel is foglalkoztak! (PHB Mesterünk Kft.) És nincsenek is túl messze. Bingó! :) Pár telefonos beszélgetés után megtörtént az első találkozó és 2016 márciusában elindult a tervezés.

Miket vettünk számításba a kiválasztásnál a fentieken túl? Hát első sorban azt, hogy nekünk akarjon jó házat tervezni, ne pedig valamelyik újságnak. Fontos volt, hogy nyitott legyen a kéréseinkre, de ha a földtől elrugaszkodott kéréseink lennének, akkor merje azt mondani, hogy ennek semmi értelme. :) Hogy hozzon javaslatokat, hogy meg tudja mondani, hogy ha a tető így néz ki, nem úgy, akkor ez mennyivel kerül majd többe. A legfontosabb, hogy érezzük, meglehet az összhang! No persze az is, hogy elérhető legyen, valamint, hogy ne kelljen heteket várni egy kis módosításra a terven. Legyen korrekt, tudjuk, hogy mi mennyibe fog kerülni.

 Azt kell mondjam, mi megtaláltuk a tervezőnket. :) A tervünk már készen van, de ne szaladjunk még ennyire előre ;)

Amikor belekezdtünk ebbe a projektbe, még nem gondoltuk, hogy ezzel ennyi dolgunk lesz. Hiszen amikor az ember elképzeli a házát, sok mindent alapvetőnek vesz. Nem gondolja úgy, hogy el kell mondani, le kell írni például, hogy eső és szélvédett teraszt is szeretne, mert ki ne szeretne?. Valahogy olyan egyszerűnek tűnik az egész,amíg bele nem kezd az ember. Nem is értettük, miért tart a tervezés minimum fél évig (vagy még tovább)? Csak néztünk furcsán az ismerősre, aki már 2 éve tervezte a házát és még egy kapavágás nem történt a telken. Azután belevágtunk és megértettük. Ez már rég nem az a szakma, mint szüleink korában, amikor összeállt a család, barátok és 1-2 évig építették valaki házát. Hozzáteszem, szerencsére :)

Node kezdjünk hozzá, lássuk, nálunk hogyan ment ez. Elképzeltük, hogy miután megvan kockás papíron az alaprajz, átadjuk a tervezőnek, hogy ezt szeretnénk, aki kicsit csiszol rajta ("az ő keze munkája is benne legyen" :) ), aztán átadjuk a kivitelező cégnek, akik majd megkérdezik, hogy milyen burkolatot szeretne ide, meg oda, konyhabútor, kapcsolók helye, aztán egyszer csak megkapjuk a kulcsot a házhoz, amibe már csak be kell költözni :) Na most szeretném tisztázni, hogy ez fényévekre van a valóságtól :D Persze csak abban az esetben, ha az ember részese akar lenni a saját háza tervezésének, ahogy mi is. Nem mindegy ugyanis, hogy a fal 10cm-rel erre van vagy arra, mert igenis fontos, hogy hogyan tudjuk berendezni. Hogy merre néz az ablak, vagy hogy hogyan lehet kijutni a teraszra.

Vegyük sorra a nagyobb témaköröket, amiket eddig végig kellett gondolnunk:

- Alaprajz (helyiségek száma, kapcsolata, mérete, funkciója)

- Energiaszint

- Fűtésrendszer/Hűtésrendszer

- Légtechnika

- Elektromos hálózat (alacsonyfeszültségű is)

- Árnyékolás

- Kertkapcsolat

- Riasztórendszer

 Alaprajzi kívánságaink:

- tetőteres, galériás ház

- 4 hálószoba + 1 vendégszoba (4 szoba fent, 1 lent)

- nappali-konyha-étkező egy légtérben

- dolgozós szoba Apának

- kreatívkodós (varrós) Anyának

- dupla garázs

- nappaliból teraszra kilépős, onnan lépcső nélkül fűbe toppanós, talpcsikizős

- előszoba, ahol 5 fő kényelmesen tud készülni reggelente (télen is!)

- 3 WC

- 2 füri

Huhh, ez hatalmas lesz... Ki tudjuk ezt majd fizetni??? Elkezdtünk böngészni az interneten, hogy megtaláljuk a számokat, hogy kb mennyibe kerülhet egy ilyen ház. És itt kezdődtek a bonyodalmak és a kérdések hada, amit meg kell(ene) válaszolni még mielőtt tervezőhöz mennénk! Többet nem is tudtunk tenni szakember nélkül. Úgyhogy elindultunk szakit/szakikat vadászni :)

Folyt. köv.

Valamikor az esküvőnk környékén vettünk egy lakást (2006), úgy 50m2. Nappali + 2 fél szoba. Úgy terveztük, hogy 1 gyermekkel gyönyörű kis fészek lesz ez. Azonban kettőt szerettünk volna, és kertes házat. Akkoriban kezdtünk el dolgozni, úgyhogy mindez csak álom volt.

Egy nap az egyik közeli településen telekhirdetésekre bukkantunk. Kimentünk a helyszínre és az egyik telek nagyon megtetszett, mondhatni beleszerettünk.Épp belterületbe vonás alatt állt a terület, így még egész jó áron meg lehetett venni őket. Szerencsére ki tudtuk fizetni a szívünknek legkedvesebbet. Így történt, hogy 2008-ban telektulajdonosok lettünk. Ugyan még csak belterületi telek, minden közmű nélkül, de akkor is a miénk!!! Sokszor kijártunk, mert gyönyörű a kilátás és.. nos.. álmodoztunk, hogy milyen szép lesz majd itt a mi kis családunk. :)

Persze mi mindent elterveztünk, de az életünk másképp alakult. :) 2011-ben ikreink születtek. Nagyon boldogok voltunk! Aztán 2012-ben megszületett a harmadik gyermekünk. Boldogság a köbön!! :) Viszont ennyit arról, hogy max 2 gyerekkel leszünk 50m2-en :D De nem gond, összehúzzuk magunkat ;)

A közművek kialakítása is megérne egy külön blogot. 2010-ben jött létre a közműtársulás és idén (2016-ban) lettek meg az alapközművek: víz, szennyvíz, csapadékelvezetés, villany, út, közvilágítás. Pedig a társulásban aktívan résztvettünk, hogy minél hamarabb építkezhessünk.

A közműtársulás megalakulásától kezdve elindult a kockásfüzetbe rajzolás. Eleinte 2 gyerekszobával, aztán persze gyorsan váltottunk a 3 gyerekszobás verzióra :D

Így kezdődött a mi kertesházunk :) Kövess minket végig az úton, mert kalandos lesz, az biztos! Reméljük sok hasznos tapasztalattal tudunk nektek segíteni, hogy megkönnyítsük kicsit a dolgotokat.