Végre-végre! Jöhetnek a szobák, falak, tervek! :) Indulhat a földszint megtervezése!! :) Először is vegyük sorra, hogy mit szeretnénk a földszinten. Nálunk az alábbi elgondolás volt: legyen lent nagy nappali-konyha-étkező egyben, füri, WC, mosókonyha/gépészeti helyiség, dolgozós/bütykölős szoba, vendégszoba, előszoba, és persze a lépcsőház. 

A konyha mindenképp egybe kell legyen nyitva a nappalival, mert nem szeretnék elzárva lenni a családtól, miközben a konyhában dolgozok. Ez jelenlegi kis lakásunkban is így van és nagyon szeretem, hogy része vagyok a családi életnek még akkor is, amikor épp krumplit pucolok. :) A konyhából rá kell látni a kertre, mert nem kuksolnak majd bent a gyerekeink a házban csak azért, mert Anya éppen süt/főz. Én pedig szeretem látni őket, mert megmosolyogtatják a lelkemet :) Szóval konyhán kell lennie ablaknak, mégpedig a kertre nézőnek.

Konyha-étkező-nappali egyben? Ez általában akkor szokott jól kinézni, ha

a) dísz konyháról beszélünk -> nem főznek, nem koszos, nincs rossz illata (bár ki ne szeretné a rakott káposzta illatát? :) )

b) rendkívül rendes háziasszony uralja a konyhát, aki mindig elpakol, takarít maga után, még főzés közben is.

Na ránk a fentiek közül egyik sem igaz :) Rotyogni fog a bableves, ki fog futni a tészta, fröcsögni fog az olaj a tócsi alól. Szóval ha mégiscsak egybe nyitott konyhát szeretnék, kell valami turpisság, hogy nyitva is legyen, de ne lehessen látni a mosatlant, a kifutott tésztát. Mi magas pult(120-140cm) mellett döntöttünk. A magaspult konyha felőli oldalán a főzőlap és a mosogató fog megbújni, míg a másik oldalára egy nagyon nagy étkezőasztal fog kerülni, ami még annál is nagyobbra hosszabbítható. A pult falához tolva öten el kell, hogy férjünk , ha többen vagyunk, csak elhúzzuk a pulttól, és máris 8-an tudunk leülni, de ha még többen lennénk, akkor hosszabbítható is. Konyha, étkező egyelőre letudva.

Nappali: kritérium, hogy nagy U-alakú kanapé elférjen benne. Ki lehessen látni a kertre, kicsit kint-bent érzés legyen, szóval nagy üvegfelületeket szeretnénk. Másik fontos kritérium, hogy ahhoz, hogy valaki kimenjen a teraszra, ne kelljen átmenni a nappalin. Pontosabban a kanapé háta mögött legyen a közlekedő rész. Aztán volt egy nagyon kényes pontja a nappalinak. Régóta szemeztem a galériás nappalikkal. Annyira szép tágas tud lenni. Nade hogyan álljak elő ezzel? Tudom, hogy nem helytakarékos. A galéria helyén fent minimum 1, de inkább két szobát is ki lehetne alakítani. Azt a teret is fűteni kell csupán a szépségért! Plusz a jó világítás.. Dehát akkor is. Az annyira szép lenne.. OK, már csak azt kellene kitalálnom, hogy álljak elő ezzel a férjem előtt. Aztán egyik este elhatároztam, megkérdezem, mi a véleménye róla. Még bele se kezdtem igazán, már mondta, hogy ő is azon gondolkodott, hogy milyen jó lenne nekünk egy galériás ház. Világos lenne tőle a tetőtéri közlekedő, meg úgy egyben lenne a ház, nem lenne elszeparálva fenti rész. Teljes volt az összhang, úgyhogy galéria mellett döntöttünk. Máig sem bántuk meg.

Vendégszoba: semmi extra. Dupla ágy, kis szekrényke. Vendégszobai minősége mellett arra is jó lesz, hogy ha valaki esetleg lesérül a családból, nem kell felmenni az emeletre, vagy a nappaliban aludnia, mert lesz egy szoba, ami használható e célra. Arról nem beszélve, hogy ha már rozzant öregek leszünk (ugyan már!! :) ), nem kell felmászni a tetőtérbe, használhatjuk majd ezt a lenti szobát.

Dolgozós szoba: főként a férjemnek lesz. Szeret bütykölgetni, forrasztani (leginkább a gyerekjátékok javítása van most porondon, de biztos fog ez még változni :) ). Ide kerül majd nyomtató, számlanyilvántartás, stb.

Fürdőszoba: itt is volt elképzelés. Szüleimtől örököltünk egy infraszaunát, azt ide szerettük volna betenni. Ezen kívül zuhanyzós füriben gondolkodtunk, ide nem kell kád.

Külön WC, ezt nem kell magyarázni.

Mosókonyha: nagyon sokáig sikerült tartani magamat, hogy külön mosókonyha legyen, azonban volt egy pont, ahol egyértelmű lett, hogy nincs hely rá. Gépészeti helyiséggel egybe kell tennünk.. :( Szomorú voltam, de azért még tartom magam, mert az volt a kérésem, hogy ám legyen, de legalább a csöveket ne lehessen látni. Nem szeretnék egy gépházban mosni, vasalni, szárítani. Amit be kell tenni, az mosógép, szárítógép, szekrény minden tisztítószernek, tisztálkodási szernek, stb. Kell egy mosdó, vagy mosogató medence is, ahol lehet áztatni, ruhát festeni, vagy csak kimosni kézzel a kényesebb darabokat.

Gépészeti helyiség: Amint azt feljebb írtam, végül bepofátlankodott a mosókonyhámba, dehát annyi baj legyen. :) Ami sokkal inkább gond, hogy nem tudta senki megmondani, hogy mekkora legyen!! Mennyi és milyen gépeknek kell elférnie. Mert ha ez a gép, akkor az ekkora, de kell mellé puffertartály, meg a légtechnikai rendszer, meg a vízlágyító, stb. de ha nem ez, akkor nem kell puffertartály, de kellene más Szóval többtényezős a történet, de a gépészetről majd egy másik bejegyzésben írunk. Csak egyben reménykedtem, marad egy kis helyem a mosókonyhámban, a gépészeti berendezések mellett...

Előszoba: lehet, ezzel kellett volna kezdenem, hiszen ezen keresztül jutunk be a házba. Nade jobb későn, mint soha. Egyszerű megfogalmazásban: 5 ember el tudjon reggel készülni nem FIFO(First In First Out) rendszerben. Azaz ne kelljen kerülgetni egymást. Legyen hely a cipőknek, kabátoknak, táskáknak.

Ami még a Földszinthez tartozik, bár nem az épület szerves része: Garázs: Nagy garázst szeretnénk, olyat, amiben műhelyrész is van. A bútorainkat mi magunk fogjuk csinálni (a kanapét kivéve), szóval kell a hely. Terveink szerint nem raktárnak/tárolónak használjuk majd a garázst, miközben az autó a szabad ég alatt áll. Ugyanakkor a barkácsolás, autószerelés miatt praktikus, ha tervezünk bentre mosdót. Hogy miért fontos ez? Mert ha szeretnénk bentre mosdót, a helyiségnek fagymentesnek kell lennie. Szóval megfelelően kell szigetelni, de ez még nem elég, kell bele némi fűtés is, de csak annyira, hogy ne fagyjon meg bent semmi. Gépészeti bejegyzésben erre szintén visszatérünk még. Egy dolgot fontos itt megjegyeznünk. Az elejétől fogva olyan elrendezésben gondolkodtunk, hogy a garázsból be lehessen menni a házba. Szerencsére a tervezőnk felnyitotta a szemünket, hogy mennyire nem jó ötlet ez. Amint a garázsból benyitunk a házba, a kipufogógáz egy része tuti bekerül a ház légterébe. Valamint ami nem kerül be, az leszáll a garázs padlójára és azt a cipőnkön visszük majd be a házba. Köszöntük a jó tanácsot és hallgattunk a szóra. Elvetettük a közvetlen bejáratot.

Aztán a következő fontos dolog: teraszok! No igen, mert a telkünknél 2 uralkodó szélirány van és olyan tájolású a telkünk, hogy ha a hátsó kert felé tesszük a teraszt, akkor 50%-ban átfúj rajta, ha a szomszéd felé tesszük, akkor is 50%-ban átfúj rajta. Ha viszont mindkét oldalon alakítunk ki teraszt, akkor 95% valószínűséggel az egyik épp szélárnyékban lesz. Szóval 2 terasz mellett döntöttünk. Miért fontos ez a földszinti alaprajznál? Hát mert valahol ki kell menni azokra a teraszokra. És -mint már írtam,- nem szeretnénk, ha a kanapénk előtt mászkálás lenne. Erre is találtunk megoldást. ;)

Földszinti alaprajzunk meg is van. Berendezésekről, méretekről a fontosabb helyiségeknél lesz külön bejegyzés ;)

Ha az ember fia eljut odáig, hogy fészket akar építeni a kis családjának, a hely megtalálása után egyből felmerül a többi kérdés: mekkorát, miből (anyag), hogyan, és megint miből (pénz). Aztán ezeken a kérdéseken újra és újra körbe kell menni, amíg szépen ki nem kristályosodik a válasz.

Miből

Beton. Vannak dolgok, amikben kicsit konzervatívak vagyunk, és persze egyből meg is tudjuk indokolni döntésünket. Habár ma már egyre többen alkalmaznak betont, mi mégsem szerettünk volna "bunkerben" lakni. Ugye, hogy vannak ilyen berögződések? Ma újra felkapott, és nem ok nélkül, jó, és hasznos anyag a beton, az lesz a házunk alapja is, de mégsem szeretnénk a falakat betonból. Pedig ma már remekül lehet készre zsaluzott hőszigetelő elemekből olyan falat húzni, amit csak be kell vasalni, és ki kell önteni betonnal, és kész is a fal.

De nem. Nem tetszik, hogy a hőszigetelésben lehet csak elvinni a víz-villany csöveket, hogy speciális tiplikkel lehet csak rögzíteni hozzá, és hogy belülről is szigetelt. Hőtechnikailag biztosan remek, de párát nem tud felvenni, tárolni és leadni. Alapnak, födémnek, pilléreknek, oszlopoknak áthidalóknak viszont számunkra ez AZ építőanyag.

Vályog? Kiváló anyag, ha maga az épület szerkezete betonpillérekkel erősített, csak sajnos 40-50cm szélesség alá nem érdemes menni vele, ráadásul mivel lélegeznie kell, a külső felületén sem lehet akármivel szigetelni, csak gyapotos anyagokkal, páraáteresztő vakolattal.

Könnyűszerkezetes? Sokan azt hiszik új technológia, pedig nem az. Viszont nagyon el lehet rontani. Ha nem jó az anyagok rovar, és gombásodás elleni vegykezelése, ha nem jó a vízszigetelés, ... akkor bizony nem lesz örök életű a ház. Szerencsére sok gyártó, és néhány kivitelező is tudje, hogyan kell jól megépíteni egy ilyen házat, de sajnos vannak sokan, akik nem. Viszont ez nem tántorítja el őket a munka elvállalásától.

Kifejezetten szeles vidéken fekszik a telkünk, és nem szeretnénk recsegést-ropogást hallani a faszerkezet felől. Biztos, hogy nincs igazunk, mert van a környéken könnyűszerkezetes ház, és már 10 éve áll. Mégsem tetszett meg nekünk ez a megoldás. főleg, hogy jól kivitelezve nem olcsóbb, mint a tégla.

Tégla, gázbeton(Ytong), mészhomok tégla. IGEN. Ezek a falazatok már valahogy szimpatikusabbak. Téglából már az ókorban is tudtak többemeletes házakat, hidakat, pincéket, stb. építeni, amik közül nem kevés áll még ma is.

Sokan mondják, hogy a tégla kiállta az idők próbáját, és emiatt választják ezt az anyagot, pedig ha valaki ma modern téglát vásárol, az már elég nagy mértékben különbözik attól, amiből templomtornyot építettek a 17-18. században. Mégis az alapanyag ugyanaz, és ma is kihasználhatók a jó tulajdonságai. Jól terhelhető *, a modern tégláknak jó a hőszigetelő képességük, és ami nekünk fontos, jó a páramegkötő képességük, és hőtároló kapacitásuk is megfelelő.

*(feltéve, hogy a szabály szerint terhelik, és nem teszik be beton áthidaló alá félbevágva!, elfektetve!! - ahogy betették egy szomszédunkban épülő házban)

A páramegkötő képesség számunkra fontos, mert ha jó hőszigetelésű házat szeretnénk, ami nem csak igény, de lassan törvényi előírás is, akkor a külső szigetelést vagy páraáteresztőre kell tervezni, vagy pedig meg kell oldani, hogy a benti ingadozó párát a falak fel tudják venni, és le is tudják (befelé) adni. Természetesen a hőszigetelés vastagságát ez esetben nem szabad olyan vékonyra hagyni, hogy a pára a fal belsejében csapódjon ki. A harmatpontot a szigetelés belsejére kell tervezni, a szigetelést elég vastagra kell méretezni ahhoz, hogy a tégla külső része is a harmatpont fölötti hőmérsékleten legyen.

Az agyag, mészhomok, és gázbeton természetesen eltér hőtároló kapacitás, páramegkötő képesség, hangszigetelés szempontjából egymástól. Mindegyiknek megvan az optimális feladatköre, és mindegyiket lehet, érdemes is használni, ahol igény mutatkozik rá. Csk hogy példát is hozzak, a mészhomok falazatnak jobb a hangszigetelése, de kicsit gyengébb a hőszigetelése, mint a téglának. A téglának kicsivel rosszabb lehet a hőszigetelése, mint a gázbetonnak, ugyanakkor jobb a páraháztartása. Lehetne folytatni, de itt már a gazdaságosság komolyabb szempont lehet, mint a fizikai paraméterekbeli eltérés.

Tehát nekünk a TÉGLA lesz a falazat meghatározó anyaga. Most már akkor azt is ki lehet találni, hogy ezt mi fogja tartani :).